5+1 konyhai tipp egy élelmiszermérnöktől

By WV admin - 12/02/2017

Szép napot mindenkinek! Nemrég, amikor kotyvasztottam, eszembe jutott, hogy ha már egyszer élelmiszermérnökként diplomáztam, adhatnék pár tippet a konyhai ügyködéssel kapcsolatban, mert bár apróságokról van szó, sokat számíthatnak az egészségünk és ételeink megóvása szempontjából, így karácsony és a sütős-főzős szezon közeledtével pedig különösen hasznosak lehetnek. Ezeknek egy része közismert tény, de úgy gondolom, nem árt hangsúlyozni és minél több platformon megjelentetni, hátha több emberhez eljutnak. Ezen kívül megosztok veletek egy nagyon szuper spórolási tippet, amivel könnyen megtakaríthattok rengeteg pénzt az élelmiszerek vásárlásánál is.


1. Ami már a csapból is folyik, de nyomatékosítani szeretném én is: szerezzetek be külön vágódeszkát a zöldségeknek és húsoknak, vagy ha nem, mindenképpen nagyon alaposan mosogassátok el, ha húsok után zöldséget vagy egyebet dolgoztok fel! Hogy miért? A húsokban rengeteg mikroorganizmus (bacik, penészek, mindenféle csúnyaság) megtalálható természetes vagy épp kevésbé természetes állapotban, és ha hőkezelés nélkül fogyasztotok úgy zöldségfélét vagy mást, hogy a hússal szennyezett felületen vágtátok el, könnyen beszerezhettek egy jóféle fertőzést vagy gyomorrontást, ami nem játék.

2. Ez is általános dolog, csak valószínűleg sokan nem ismerik a mikrobiológiai hátterét: fagyasztás után felengedett húst, zöldséget, tésztát, igazából bármit, TILOS újrafagyasztani! Vagyis lehet, de akkor ki is dobhatjátok. Miért? A fagyasztásnak bár van mikrobaölő hatása, alapvetően passzív állapotba juttatja a mikroorganizmusokat, vagyis leállnak az alapvető funkcióik, aminek hatására egy részük elpusztul, másik részük viszont túlél és ellenállóbb lesz, mint azelőtt. Pontosan emiatt, amikor felengeditek az előzetesen lefagyasztott ételt, a túlélő mikrobák gyorsan elkezdenek szaporodni, és ha ilyen állapotban újra fagyasztásnak teszitek ki az ételt, akkor már egy emelkedett mikrobaszám mellett történik meg a folyamat, ami élelmiszerbiztonsági és egészségügyi szempontból is aggályos.

3. "Elpusztítja a kórokozók 99,9%-át..." Erre a mondatra mondta azt az egyik kedvenc tudós tanárom, hogy igen, 99,9% elpusztul, viszont a maradék 0,1% olyan gyorsan újra tud szaporodni, hogy lényegében adtunk a sz*rnak egy pofont. Ettől függetlenül a fertőtlenítő(hatású)szerek alkalmazása mindenképp hasznos lehet a konyhában is, én például ha hússal és tojással dolgozom az asztalon akár főzés, akár sütés közben, utána mindig lefertőtlenítem a felületet, mert ezzel valamilyen szinten meg lehet akadályozni a fertőzéseket. Fontos viszont, hogy a túl gyakori és agresszív fertőtlenítés akár felületeknél, akár a kezünkön, több gondot okoz, mint amennyi haszna van, mert a bacik könnyen rezisztenssé válnak ezekre a szerekre és onnantól elmúlik a fertőtlenítő hatás. A kezünkön pedig a gyakori fertőtlenítéssel kiirtjuk a hasznos baktériumokat is, ezzel veszélyeztetve a bőrünk épségét, szóval csak mértékkel!

4. Figyeljetek oda, a késekkel mit mi után vágtok! Ez vonatkozik a fenti húsos példára is, viszont ciki nem ciki, nemrég figyelmetlen voltam és a téliszalámi után sajtot vágtam itthon ugyanazzal a késsel. Ami történt, attól még én is kb. lesokkolódtam: a téliszalámiról késre átkerült kevés fehér penész megfertőzte a sajtomat és beterítette fehér penészréteggel nagyjából 3 napon belül. Csak onnan tudtam, hogy a szalámiról mászott át, hogy egyrészt nem volt rajta más színű penész, másrészt téliszalámi illata lett a sajtomnak... Ez azért történt, mert a szalámikban használt ún. starterkultúra laktózzal "táplálkozik", vagyis tejcukrot kell ezekhez a kultúrákhoz adni általában, hogy megkezdődhessen az érlelési folyamat. És mi más tartalmazna finom laktózt, ha nem a sajt? Legyetek körültekintőbbek, mint én! :D

5. Ha tehetitek, ne szeletelt kenyeret vásároljatok, vagy csak 1-2 napon belül elfogyasztható mennyiségben! Tudom, hogy a szeletelt kenyerekkel nagyon könnyű bánni, de itthon nálunk például rendszeresen megromlik, 3-féle penész nő rajta néhány napon belül, míg az egészben vásárolt kenyér 2 hét után is csak megszárad. Ennek valószínűleg az az oka, hogy silány módon (vagy sehogy sem) takarítják a pengéket ott, ahol a kenyeret felszeletelik, esetleg sütés után túl hamar szeletelik fel, ami miatt páralecsapódás keletkezik, ami a penészek melegágya, vagy egyszerűen túl sok szabad felületet képeznek a penészek számára a szeleteléssel, így azok hamarabb el tudnak terjedni. A késes téma pedig itt is érvényes, kenyérrel szennyezett késsel semmit ne vágjatok, csak ha nem teszitek már vissza a hűtőbe az adott élelmiszer maradékát, mert a kenyéren lévő penészspórák mindent könnyen megfertőznek.

+1. Ez a tipp inkább az elvünkre, vagyis az okos döntésekre épül, és talán ezt ismerhetitek a legkevesebben laikusként. Arról lenne szó, hogy a tejipar és húsipar üzemei engedélyköteles tevékenységet folytatnak, vagyis csak úgy gyárthatnak termékeket, ha előzetesen engedélyt kaptak rá, amivel egy időben kapnak egy engedélyezési számot, amit minden egyes termékükön fel kell tüntetniük. A bérgyártásról biztos ti is hallottatok már, ez az a tevékenység, amikor egy cég mások részére saját márkás csomagolásukba bújtatja ugyanazt a terméket, amit amúgy is előállít. Bérgyártott termékek az Aldi, Lidl, Penny, Tesco stb. sajátmárkás termékei, amiktől sokan ódzkodnak, gondolván, hogy biztos gyatra minőségűek. Nos, elárulom, hogy a legtöbb cég nem szórakozik új receptúrák kitalálásával pusztán azért, hogy XY névbe csomagolva rosszabb minőséget adhasson el, így általában össz-vissz csomagolóanyag-csere történik, de az élelmiszer, amit becsomagolnak, ugyanaz, mint az eredeti márkáé. Szóval ha pénzt szeretnétek spórolni a konyhában is, akkor a tej-és hústermékek hátulján/oldalán keressétek meg az ovális alakú, például HU "1234" EK kinézetű kis bélyegzőt, és hasonlítsátok össze más, drágább termékek jelölésével. Ha egyezést találtok, az azt jelenti, hogy az adott terméket ugyanaz a cég gyártotta, így például egy Mizo sajtot megtalálhattok valószínűleg jóval olcsóbban egyéb márkanevek alatt is.
Az én személyes kedvencem, aminek nagyon örülök, hogy kiszúrtam az illata alapján, az az Aldi teljesen átlagosnak tűnő rúd szalámija "Csemege szalámi" felirattal. Ez a szalámi valójában a híres-neves Pick által gyártódott, konkrétan azt hiszem a Rákóczi szalámi más csomagolásba bújtatva, ár tekintetében viszont több ezer forint a különbség! Ha arra jártok és szeretitek a téliszalámit, de nem akartok érte több ezer forintot kiadni, ajánlom figyelmetekbe ezt a terméket, a Pick eng. számai: HU 61 EK és HU 7 EK, ez más hústermékekre is érvényes. ;)

Remélem tudtam segíteni nektek ezekkel a tippekkel, ha eszembe jut még valami, mindenképp lejegyzem ide. :) Üdv:

  • Megosztás:

Több bejegyzés a témában

2 megjegyzés

Köszönjük a megjegyzésed!